Borászati portál

A szervezet nem ismeri a saját fogyasztói bázisát:

„A marketingkommunikáció és pénzügyi eredményességének mérése magyar borászatok körében” doktori értekezésben, Tóth Arnold, arra jutott, hogy a marketingkommunikáció sikerességét nagyban befolyásolják a fogyasztási szokások és a borkultúra.  Különböző fogyasztói csoportok, más-más italokat kedvelnek, eltérő árérzékenységgel rendelkeznek, ezt a borászatoknak mindenképpen szem előtt kell tartaniuk, és azokat a csoportokat célozni, melyeknek nagyobb mértékben megfelel a termékük, árazásuk. A borászatoknak ismerniük kell a saját terméküket, melyik szegmens fogyasztja gyakrabban és nagyobb mennyiségben borukat, és azt, hogy milyen kommunikációs formában lehet ezeket a szegmenseket megcélozni. A különböző borfogyasztói szegmenseket, más-más úton lehet hatékonyan elérni. (Tóth, 2014)

Nem megfelelő kommunikációs csatornák választása

Az, hogy az adott szervezet milyen kommunikációs csatornákat használ, az egyik legfontosabb pont a marketingkommunikáció sikerét illetően. Alapvetően a kommunikációs csatornákat, két nagy részre lehet osztani, egyik a személyes, másik a személytelen, vagyis tömegkommunikációs csatornák. Ezen kommunikációs formákon belül, több alkategóriát is meg lehet különböztetni. (Kotler & Keller, 2012)

Tóth Arnold borászatokról szóló disszertációjából kiderül, hogy a magyar borászatoknál a kisebb költségű marketingkommunikációs eszközök az elterjedtek, a forráshiány végett. (Tóth, 2014) „A magyar borászok többsége az internet adta olcsó reklámozási lehetőségekkel és különböző borkóstolóval együtt járó marketingkommunikációra fókuszál a rendezvénytámogatás mellett. A drágább, magasabb marketingköltségeket igénylő televíziós és rádiós reklámok nem jellemzők a magyar borászati piacra.” (Tóth, 2014, old.: 25)

Az olcsóbb kommunikációs eszközök közé tartoznak a különböző közösségi média felületek. Használatuk, nem csak kisebb anyagi ráfordítást igényel, de emellett megteremti a kétirányú kommunikáció lehetőségét is. A kétirányú kommunikációra egyre nagyobb igényt tartanak a fogyasztók.

Nem megfelelően megtervezett kommunikációs üzenetek: 

A kommunikációs üzenetek megtervezése lényegében három dolgot foglal magába. Az első az üzenet stratégia, tehát, hogy az üzenetnek mi legyen a tartalma. A második a kreatív stratégia, azon belül, két nagyobb csoportot különböztet meg a szakirodalom. Az információs vonzerő, amely a termék köré épül, és annak előnyeit hivatott közölni a fogadóközönséggel. A második a transzformációs vonzerő, mely a terméktől független értékeket közöl, csak úgy, mint az arculat vagy imázs.  A kommunikációs tervezés harmadik lépése az üzenet forrása, tehát, hogy kivel szeretné közölni az üzenetet a vállalkozás. (Kotler & Keller, 2012) Az üzenetnek összhangban kell lenni a vállalkozás céljaival, és olyannak kell lennie, amit az adott célközönség be tud fogadni.